Vedd magad körül könyvekkel, és tarts velem!

Kata könyvespolca

Ugron kontra Fábián, avagy nők, írnak és milyen jó, hogy teszik

2018. október 30. - INSTANTWOMEN

 Ezen a héten az Író nők és Írónők rovatunk két olyan szerzővel foglalkozik, akik egyrészt, történelmi kontextusba helyezett családregények modernkori művelői, másrészt a magyar történelem híres nőalakjainak sorsán keresztül engednek bepillantani a történelmi összefüggések kusza halmazába, egyszóval jöjjön most két szerző. Ugron kontra Fábián, avagy nők, írnak és milyen jó, hogy teszik.

ugron_kontra_fabian_avagy_nok_irnak_es_milyen_jo_hogy_teszik.jpg

Ha azt mondom Ugron Zsolna, akkor sokunknak az Úri lányok Erdélyben című könyv ugrik be előszőr.  Az írónő Kolozsváron töltötte gyermekkorát, aztán szülei 1989-ben a kitelepedés mellett döntöttek; ám Gregor Roy Chowdhury Mikessel, az egykori Mikes grófok leszármazottjával kötött házasságát követően visszaköltözött Erdélybe, mégpedig Zabolára, a Mikes grófok ősi kastélyába. Itt született meg benne az írónő, itt írta első regényét, amely megjelenését követően nagy közönségsikert aratott. Ez a könyv az Úrilányok Erdélyben című mű volt, amelynek születéséről Ugron Zsolna később így nyilatkozott

“Hosszú-hosszú évekkel ezelőtt megtaláltam nagyanyám kézzel írott szakácskönyvét, amelyben benne volt dédnagyanyám receptgyűjteménye is. Ezt szerettem volna kiegészíteni és kiadni. Hozzáírtam néhány családi anekdotát, amelyeket ismertem és gyűjtöttem.”

 

urilanyok-erdelyben.pngEzután született egy levélregény Meskó Zsolttal, amely műfaj a mai korban nem számít divatosnak. Rousseau és Goethe után már ritkán születtek ilyen alkotások az irodalomban. Ez a mű, amely egy férfi és egy nő levélváltását követi nyomon egy éven át érzelmek, hangulatok, életfonalak örvényéből összeálló alkotás, amely a végén egy harmonikus, egységes egésszé áll össze.

Aztán mindezek után az Úrilányok Erdélyben című regény alkotása közben  elhatározza, hogy olyan nőalakokról fog írni, akiknek neve sokszor felbukkan történelmi feljegyzésekben, de igazából keveset tudunk róluk vagy rosszul, félreértelmezve rögzült számunkra történelmi szerepük. Báthory Anna alakja feltűnik Az erdélyi menyegző-ben és a Nádor asszonyaiban is, a történeteket végig követve pedig újraértelmeződik a magyar történelemben betöltött szerepe.

Végül a Hollóasszony-ban megrajzolja Szilágyi Erzsébet jellemét, mégpedig realistán, nem idealizálva. A történet végén ugyan fejet hajtunk tiszteletünk jeléül a kivételes lelki erejéről tanúságot tevő, erős akaratú asszony előtt, de ugyanakkor sokak számára nem válik szerethető főhőssé. Pedig attól a nőtől, aki Hunyadi János halála és első fia, Hunyadi László ellen elkövetett merénylet után trónra tudta juttatni második fiát, Hunyadi Mátyást, bizony attól nem csak elkeseredett anyai levelekre futja. A Hollóasszony számomra egészen freskószerű, mintha Munkácsy Mihály ecsetvonásai tűnnének elő Ugron Zsolna sorai közül.  Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Ugron Zsolna a magyar történelem híres nőalakjainak sorsán keresztül enged bepillantást a történelmi összefüggések kusza halmazába és abba, hogy a fejedelmek holdudvarában tevékenykedő asszonyok miként befolyásolták a nemzet, illetve ezáltal a közemberek sorsát.  Történeteire jellemző a realizmus, ugyanakkor mindig törekszik arra, hogy hősnői érzelmi mozgatórugóit feltérképezze. 

Fábián Janka a történelmi kontextusba helyezett családregények modernkori művelője. Számos műve közül  az Emma-trilógia áll legközelebb hozzám.. A három kötetből álló regényciklusban, - amely nemrég egy kötetként is megjelent Emma évszázada címmel - lenyűgöző tabló tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról.

emma_evszazada.jpg

Fábián Janka regényfolyama a legapróbb részletekig kidolgozott, a szereplőiről és azok múltjáról is mindent megtudhatunk, mivel a történet kronológiai sorrend szerint halad, bármikor visszakereshető egy-egy adat. Az írónő nem hazudtolja meg történészi végzettségét, jellemző rá a mindent áttekintő alaposság és aprólékosság, az egyedi ábrázolókészég, ennek okán pedig ugyanolyan érzékletesen jelenít meg történelmi eseményeket, mint egy romantikus hétvégi kirándulást.

Az Emma évszázadában az események közel azonos hőfokon hömpölyögnek, a mű érzelmi kiugrásai azok, amelyekhez kötődő részletek pontosabban megmaradnak emlékezetünkben. A családtörténetet végigkövetve pontosan láthatjuk a hatásokat, amelyeket az  évszázad történelmi eseményei a Kóthay családra gyakorolnak: az első világháború, a Tanácsköztársaság, majd a fehér terror időszaka, a második világháború, 1956 eseményei, 1968, utána pedig 1989, a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. A családtagok szerteszét szóródnak a világban, hogy csak jóval később, hosszú évek elteltével találkozzanak újra és éljék meg azt, hogy Emma öröksége eltéphetetlen kapocs már közöttük.

Azt hiszem, hogy egy történelmi regény attól elevenedik meg előttünk, ha  közelebbivé válik számunkra az adott kor. És ebben a két esetben, ahol olykor egy híres történelmi személy életútját bemutatva láttat a szerző történelmi összefüggéseket, máskor pedig  egy adott történelmi korban élt család történetét elmesélve ábrázolja azt, szinte  teljesen mindegy, hogy melyiket választom, mind a két esetben célba ért a két könyv nálam. 

kép forrása: Libri

 

 

                                                                                                                                                          Rinner Anita

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://katakonyvespolca.blog.hu/api/trackback/id/tr2614330909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.