Vedd magad körül könyvekkel, és tarts velem!

Kata könyvespolca

ÍRÓ NŐK ÉS ÍRÓNŐK: HERVAY, SZABÓ T.,PALOTAI, AVAGY ERDÉLYI KÖTŐDÉSEK

2018. szeptember 28. - INSTANTWOMEN

 

Asszonyok, feleségek, anyák és emellett írónők. Irodalmi munkásságukban benne van ez a színárnyalat, műveikre  anyaságuk szintúgy kivetül, mint  női érzelemviláguk palettája. Ezen a héten Író nők és írónők rovatunkban részletesen bemutatjuk Hervay Gizella, Szabó T. Anna és Palotai Boris irodalmi munkásságát, jelentősebb műveiket, életútjukat. Jöjjön tehát az Író nők és írónők: Hervay, Szabó T., Palotai, avagy erdélyi kötődések.

iro_nok_0928_anita.jpg

Hervay Gizella költő,  tragikus sorsot, tragikus életutat járt be. 1934-ben született Makón sokgyermekes, szegény családban. A tanulás, és az előrejutás lehetőségéért nagyon keményen kellett küzdenie. A középiskolát Zilahon végezte, mivel az édesapja munkanélkülisége miatt különböző családtagok nevelik, így került Erdélybe. Főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán fejezte be. Kezdetben szerkesztőként dolgozott a Napsugár, majd az Ifjúmunkás lapoknál, aztán az Ifjúsági Könyvkiadónál. Férje, Szilágyi Domokos lesz, aki költészetére rendkívül nagy hatással bír. Házasságukból egy kisfiú születik, Szilágyi Attila, más néven Kobak. A Kobak könyve, egy nagyszerű mesekönyv, amely a kisfia iránt érzett mérhetetlen szeretetből születik. Olyan érzelmi biztonságot szeretne nyújtani kisfiának, ami neki sohasem adatott. Nem is egyszerűen meseköny ez, hanem egy anya-fia közti érzelemkötelék, szeretetlánc megfogalmazódása. Nagyrészt a kisfiú mesél, a szerző lejegyzi, röviden kommentálja az elmondottakat. Az 1966-ban megjelenő első kötetet 1968-ban követi Kobak második könyve, majd készült egy gyűjteményes kiadás is, amelyet a gyimesközéploki általános iskola tanulói illusztráltak. A negyvennégy Kobak-mesét Balázs Imre József irodalmár nyolcféle típusba sorolta: rajzos vagy életre kelt, nyelvi fantázia-mesék, Kobak tárgyi fantáziálásai, tárgy-központú mesék, felborult rend-mesék, a gyermek jóságos és költői lelkéről szóló mesék, Kobak és a többi gyerek viszonyáról szóló mesék valamint allegóriák.

Életének ez az idillikus szakasza hamar véget ér, házassága felbomlik Szilágyi Domokossal, Budapestre költözik, magányos, reménytelen. Így születhet meg, így “kitaszítva önmagunkból”  a Zuhanások című oratórium, amelyben egy reménytelenül vergődő nő keres visszautat a társ felé, amely azonban már nem valósulhat meg, a volt férj öngyilkos lesz. Majd Kobak is elmegy, elveszíti mindörökre (egy bukaresti földrengés áldozata lesz 1977 márciusában). Az egyéni, mindent elsöprő fájdalom tükröződik a Száműzött szivárvány verseiben. A lelki sebei gyógyíthatatlanok, az őt ért fájdalmak súlya mérhetetlen, saját kezével vet életének. A házsongrádi temetőben nyugszik Szilágyi Domokos   és Szilágyi Attila, Kobak mellett.

Míg Hervay Gizella Magyarországról kerül Erdélybe gyermekkorában, addig Szabó T. Anna kolozsvári születésű, Erdélyből kerül Magyarországra 1987-ben.

Szabó T. Anna 1972-ben született, Kolozsváron. Tanulmányait a Báthory István Líceumban végezte egészen 1987-ig, amikor szülei úgy döntenek, hogy áttelepülnek Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végzi, majd az Eötvös Lóránt Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója lesz. Már az egyetemi évek alatt elkezd publikálni, versei jelennek meg, prózái, esszéi. Aztán a versekből kötetnyi lesz, a Belvárosi Könyvkiadónál megjelenik A madárlepte hó. Irodalmi munkássága szerteágazó: jelentős műfordítói munkát végez (többek között William Shakespeare, W. B. Yeats, John Updike írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanár és szerkesztő, de írt egy operalibrettót Sycorax címmel, valamint drámát Szabó Lőrincről.

Dragomán György író felesége lesz. Budapesten élnek, két kisfiúkkal. A gyermekirodalomban ő is otthagyja a kézjegyét a Kerge ABC című gyermek verseskötettel, amit Tóth Krisztinával és Varró Dániellel közösen írt. Legújabb kötetében, amely Határ címmel jelent meg az egyén személyes határvonalait kutatja. Az értelem és az érzelem egyensúlyát keresve a kimondhatóság mezsgyéin jár. 

Palotai Boris szintén Erdélyben született, mégpedig Nagyváradon, 1904-ben. Ám csakúgy, mint Szabó T. Anna ő is áttelepül, elsőként Kassára, ott végzi középiskolai tanulmányait és ott jelenik meg első verseskötete is. 1932-ben már szerkesztőként dolgozik az Én Lapomnál és jelentős pályázatokat nyer az Atheneumnál, valamint a Nyugatnál is. Palotai Boris amellett, hogy tehetséges írónő a politikai viszonyokba belesimulva az ötvenes években nagy karriert fut be Budapesten. Kétszer kap József Attila-díjat, a Népszava irodalmi rovatának szerkesztője, megjegyzem ez utóbbi alapján feltételezem, hogy nem kis politikai érzékről tehetett tanúbizonyságot, ha ezt a rovatot abban az időben, mint nő, uralni tudta.

Írói életművéből talán legismertebb a Zöld dió című regénye, mely leheletfinom átmeneteket fogalmaz meg a nagylányság és a női lét között. Ez a könyv az 1968-as év sikerkönyve volt, egy kamaszregény, ami kamaszokról szólt kamaszoknak.

“Kategóriákba rázni valakit kényelmesebb, mint megfejteni”- mondatta hősével az írónő a ma is időszerű, elgondolkodtató mondatot. Nagyon eleven, nagyon humoros könyv, s azok a kamaszok, akikről egykor írt ma már nagyszülőként a saját unokáikban láthatják akkori önmagukat.

Palotai Boris, aki egyébként a filmrendező Bacsó Péter édesanyja volt, 1983-ban halt meg Budapesten. 

 Hervay, Szabó T., Palotai, avagy erdélyi kötődésű szerzők irodalmi nyomvonalán haladva, kirajzolódik, hogy női sorsuk, gyermekeik iránt érzett mérhetetlen szeretetük, “asszonysorsuk” teljes mértékben leképeződik irodalmi életművükben.

 

                                                                                                                                                            Rinner Anita

https://www.lira.hu/hu/blog/2017/01/12/kata-konyvespolca/

A bejegyzés trackback címe:

https://katakonyvespolca.blog.hu/api/trackback/id/tr1014268929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Measurer 2018.09.30. 00:21:59

Ha már a neves írónők családjáról is hellyel-közzel szó esik, Palotai Borisnál ne feledkezzünk meg hugáról, Palotai Erzsiről, Komlós Aladár feleségéről, az irónőről, szinésznőről, filmszinésznőről, műfordítóról,
Szabó T. Anna múltjához pedig nyilván hozzátartozik biológus édesapja (Szabó T.E. Attila), valamint polihisztor teológus, nyelvész, néprajzos nagyapja (Szabó T.Attila).