Vedd magad körül könyvekkel, és tarts velem!

Kata könyvespolca

A hét szerzője: Márton László

2018. március 13. - INSTANTWOMEN

Igenis létezik az a szerelem - velem is megtörtént -, melyet papírlapokból összeragasztott, szavakból mondatokká formált, majd végül irodalomban kiteljesülni látszó festék és papír indít el. Mintha egy láthatatlan kéz, fordított volna azon a rejtélyes csapon - Szabó Magda után szabadon -, melyen csak úgy kifolynak a gondolatok, ahol az elhatározás megszületik.  A hét szerzője Márton László.

Pár évvel ezelőtt, amikor először találkoztunk érdekesen indult a megismerkedésünk. Mivel a szerzőnek nincs mobiltelefonja (azóta már lehetséges, hogy igen), az interjú elején kicsit aggódtam, hogy nem érem el, ha bármi történne. De ott volt. Abban az évben jött ki A mi kis köztársaságunk című könyve. Azóta a Hamis tanú című művet is olvashatjuk tőle, és bay the way lefordította a Faustot, tavaly pedig Walther von der Vogelweide összes versei című kötete jelent meg,  a nyáron pedig jön az új regénye.

Van-e aktualitása?

Ha jól emlékszem ez volt Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője első kérdése az Írók Boltjában, A mi kis köztársaságunk című könyv bemutatóján. Szükséges-e bármilyen áthallást olvasnunk? A válasz egészen egyszerűen az volt, hogy nem és igen.  A szerző a beszélgetésben elmondta, hogy arra törekedett, hogy valami olyan általánosságot is megragadjon, ami valamiképpen a magyar történelemre mindig is jellemző volt. Ennek több arcát igyekezett megmutatni a könyvben, mint például az önállóságra törekvést, és szabadság szeretetet, vagy az egész világgal való dacolást. Ugyanez jellemző a könyvbéli karakterekre is. Rengeteg valós történelmi személy tűnik fel a regényben álnéven, de ne menjünk ennyire előre,  lássuk a könyvet.

covers_324802

A mi kis köztársaságunk

A második világháború után, Békés megyében volt egy település, Vésztő. Miután megszűnt a közigazgatás, önállósította magát. Márton László Hömpölyzug nevű települése, ahol a történet játszódik ennek ötlete nyomán jött létre. A hömpölyzugi köztársaság azonosítható az 1945-ös Vésztői Köztársasággal. Mindamellett, hogy az állam az államban kérdésével is azonosítható a helyszín, a hömpölyzugi államban is megjelent már az eszmeiség. Itt a regényben - és ez már az írói fikció része -, az egyik fő ideológus elolvassa Fichtének "A zárt kereskedelmi állam" című munkáját és arra gondol, hogy egy ilyen államot kell létrehozni. Ez a mű 1801-ben jelent meg, a történetben pedig a zárt kereskedelmi államra körülbelül az jellemző, mint a fallal körülvett egykori NDK-ra.

Mindig érdekes olyan történetet olvasni, amihez szükséges némi háttértudás, mint például a történelem. Bár ebben az esetben a művelt olvasók, és a történelemben járatlan olvasók is élvezhetik a történetet. És ahogy a szerző mondja, "az olvasónak azt kell mérlegelnie, hogy ez igaz, vagy rémálom.  És minél inkább rémálomnak rémlik, annál inkább igaz." A mű részben fikció, valamint dokumentarista részeket is tartalamaz, "mint például a Gulág  intézményeinek litánia-szerű felsorolása, az színtiszta dokumentum."

A szerző szerint a szatírát csak úgy érdemes olvasni, ha az poézissel párosul. Ezek szerint egy történelmi regény, némi humorral keverve, sokkal inkább eljut az olvasóhoz? Nos, Márton László esetében mindeképp. És persze a minél szörnyűbb, annál viccesebb elvet sem felejtsük el, amikor olvassuk a könyvet.

Hamis tanú

"Az a hidegrázós a dologban, hogy a valós szereplők találkoznak a XIX. századi regényhősökkel, meg az író által kitalált szereplőkkel, és ebből a katyvaszból, miközben azt várnánk, hogy valami fiktív dolog jön ki, mégis olyan következtetés adódik, ami nagyon is ismerős számunkra a való világból. Bevonja a fikciót a történelem terébe, és ugyanolyan érvényes lesz az egyik, mint a másik. Ilyenkor jönnek elő nagyon erős mondatok. Egyetlen példa. A már említett Gudbrand Gregersen történetét olvasva megtudjuk róla, hogy az egyik nagy haverja Berend Iván, Jókai Fekete gyémántok című regényéből. Már kaptunk is egy valós szereplőt meg egy fiktívet. Majd még egy fiktív kerül hozzá a szerző világából, Sáfrány Peti, aki a kocsmában arról szokott beszélgetni, hogy amikor hajótörést szenvedett, akkor levágtak egy nyomorék gyereket, mint egy csirkét, kicsorgatták a vérét, és megették. Mikor ezt elmeséli a kocsmában, ott azt vonják le az egészből, hogy ha ő ezt így megtehette, akkor abban is lehet valami igazság, hogy ugyanezt megcsinálták a sakterválasztás alkalmából a Tiszaréten összegyűlt zsidók is, mondja Zele Dávid a könyv kapcsán. "

hamis1_1.jpg

 

Nos, a könyvet épp most olvasom, így hamarosan erről is írok bővebben. A fülszöveget itt olvashatjátok:

Márton László új regénye az 1882-es tiszaeszlári vérvádról és az akkori Magyarországról szóló groteszk mese, melyben a szerző a tőle megszokott szatirikus humorral és összefüggések sűrű hálójával mutatja meg, mi történik, ha egy ország a józan ész helyett a babonát, a megújulás helyett a maradiságot választja.

Faust

Mindenki tudja, hogy a Faust Geothe főműve. Geothe nevéről is sokaknak rögtön először ez jut eszébe, mint a mű. Viszont nagyon kevéssé él benne a magyar olvasóközönség köztudatában. Nem szokták olvasni. Ha mégis, a legtöbb olvasónak rossz emléke van róla, mondja a szerző a mű kapcsán. Az volt a célja, hogy kiszabadítsa Geothét unalmas klasszikus ketrecéből, és meg akarta mutatni azt a nyelvi, stilisztikai sokrétűséget, ami jellemző erre a műre.

2830553_4.jpg

Márton László hosszú idő óta az első, aki Goethe fő művének mind első, mind pedig második részét átültette magyarra. A kötetben ezenkívül olvasható az a XVI. századi népkönyv, amely a Faust-mondakört elindította világirodalmi útjára, valamint Goethe művének ifjúkori változata, az Ős-Faust, amelyben már jelen van a korlátokat nem ismerő alkotóerő.

A fordítás a budapesti Katona József Színház előadása alapján elnyerte a Színikritikusok Díját a 2014/15-ös évadra.

Kép forrása: moly.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://katakonyvespolca.blog.hu/api/trackback/id/tr6314185499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kezdjük a hetet három plusz egy remek könyvvel – Kata könyvespolca 2018.03.20. 10:19:20

[…] Itt írtam arról, hogy igenis létezik az a szerelem, melyet papírlapokból összeragasztott, szavakból mondatokká formált, majd végül irodalomban kiteljesülni látszó festék és papír indít el, ilyen nekem Márton László. És ilyen a következő szerző is, hiszen nálam nagyobb Tóth Krisztina rajongó nem nagyon létezik. Így elhatároztam, hogy újraolvasom a Vonalkód című könyvét. […]